Egy vagy több antigén mellett a védőoltás típusától függően más összetevőket is tartalmazhat.
Ezek közé tartoznak az alábbiak:
- stabilizátorok: a védőoltás összetevőit stabilan tartják;
- adjuvánsok:: ezek javítják a védőoltásra adott immunválaszt, erősebbé, gyorsabbá és időben tartósabbá teszik – egy példa erre az alumínium;
- segédanyagok: ezek inaktív összetevők, mint például a víz vagy a nátrium-klorid (só), valamint tartósítószerek vagy stabilizáló szerek, amelyek segítenek, hogy a védőoltás változatlan maradjon a tárolás során, aktívan tartva azt.
A védőoltás összes összetevőjét folyamatosan ellenőrzik annak érdekében, hogy csak olyan mennyiségben legyenek jelen az oltóanyagban, amely biztonságos. A szabályozó szervek ellenőrzik, hogy az ezek alkalmazásával járó előnyök messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott reakciók kockázatát.
Az oltóanyagok egyes típusaiban nyomokban jelen lehetnek a gyártási folyamat során alkalmazott, egyéb anyagok is, például ovalbumin (a tojásban található egyik fehérje) vagy neomicin (egy antibiotikum).
Amennyiben ezek az anyagok olyan mennyiségben vannak jelen, amely az ezekre érzékeny vagy allergiás egyéneknél reakciót válthat ki, jelenlétüket feltüntetik az egészségügyi dolgozók és betegek számára biztosított, a védőoltásról szóló tájékoztatókban. Például a betegtájékoztatóban szerepelni fog, hogy szükség van-e különleges óvintézkedésekre a védőoltás bizonyos allergiákban szenvedő személyeknél történő alkalmazása esetén, mint például tojásallergiában szenvedőknél a nyomokban tojást tartalmazó védőoltások kapcsán.