Minden vírus és baktérium a védekező rendszer (immunrendszer) egyedi reakcióját váltja ki, ebben speciális sejttípusok játszanak szerepet, melyek megtalálhatók a vérben, a csontvelőben és mindenhol a testben. Ide tartoznak többek között a „T-sejtnek” és „B-sejtnek” nevezett sejtek.
A védőoltás anélkül váltja ki a védekező rendszer aktiválódását (az immunválaszt) és a szervezet védekező rendszerének „memóriáját” egy adott kórokozóval kapcsolatban, hogy megbetegedést okozna.
A legtöbb védőoltás egy általában betegséget okozó vírus vagy baktérium nagy mértékben legyengített vagy inaktivált (elölt) formáját, illetve a vírus vagy baktérium egy kis részét tartalmazza. Ezt hívják antigénnek.
Amikor valakinek beadják a vakcinát, az immunrendszer „idegenként” azonosítja az antigént. Ez aktiválja az immunrendszer sejtjeit, hogy elpusztítsák a betegséget okozó vírust vagy baktériumot, és ellenanyagokat termeljenek vele szemben. Az ellenanyagok speciális fehérjék, amelyek segítenek elpusztítani a vírust vagy a baktériumot.
Később, ha a személy a tényleges, fertőzést, megbetegedést előidézni képes vírussal vagy baktériummal találkozik, a védekező rendszer „emlékezni fog” rá a korábbi védőoltás miatt. Ezért gyorsan a megfelelő ellenanyagokat termeli és aktiválja a megfelelő immunsejteket, hogy pusztítsák el a vírust vagy baktériumot, megvédve ezzel az adott személyt a betegségtől.
A védettség (immunitás) általában évekig, olykor akár élethosszig tart. Az időtartam függ a fertőzéstől és a védőoltás típusától.
A védőoltással kiváltott immunitás nem csupán a beoltott személyt védi, hanem védelmet nyújt a környezetében élő nem oltott embereknek is, például az olyan csecsemőknek, akik túl fiatalok a védőoltáshoz. Ez a „közösségi immunitás” csak akkor működhet, ha kellő számú ember kap védőoltást.
Ezzel szemben az a személy, aki úgy válik védetté, hogy elkapja a betegséget, más, nem oltott személyeket is kitehet a betegség kockázatának. Megbetegedés esetén fennáll a szövődmények kialakulásának kockázata is.
Az újabb vakcinák közül néhány nem tartalmaz antigént. Ezek a vakcinák ehelyett a szervezet sejtjeinek szóló „utasításokat” tartalmaznak arról, hogyan állítsanak elő egy igazi vírus kis részével azonos antigént.
Ezek az utasítások a következők lehetnek:
- mRNS egy mRNS-vakcinában; vagy
- módosított, ártalmatlan vírus, egy vírusvektor-vakcinában.
Amikor valakit beoltanak egy mRNS- vagy vírusvektor-vakcinával, bizonyos sejtjei elolvassák az utasításokat. Ezek a sejtek ezután rövid ideig termelik az antigént, mielőtt az mRNS-t vagy az ártalmatlan vírust lebontanák.
Az immunrendszer ezután „idegenként” ismeri fel az antigént, és aktiválja az immunsejteket, valamint antitesteket állít elő.
Egyes Covid19-oltóanyagok mRNS vagy módosított vírus felhasználásával fejtik ki hatásukat. A 2021 márciusa óta az EU-ban engedélyezett Covid19-vakcinák közül a Cominarty és a Moderna mRNS-vakcinák, a Vaxzevria (korábban COVID-19 Vaccine AstraZeneca) és a Janssen pedig vírusvektor-vakcinák.