Oltási naptárak az EU/EGT tagállamokban

Old man with the kids
© iStock

Minden EU/EGT-tagállam maga felelős a nemzeti népegészségügyi politikája, például a nemzeti immunizációs program és az oltási naptár kialakításáért. Az EU/EGT-tagállamok nemzeti oltási naptárjairól bővebb információ az ECDC Vaccine Scheduler (oltási naptár-kereső) eszközében található.

Az EU/EGT-tagállamok oltási rendjeit hasonló elvek mentén alakították ki, ám nem teljesen azonosak, akad köztük néhány eltérés. Ilyen például az oltásra kötelezettek kora és csoportja (pl. kötelezett minden adott életkorú gyermek, vagy csak azok, akik veszélyeztetett csoportba tartoznak), a vakcina pontos típusa (pl. egyes összetevők eltérhetnek), az oltások száma és a beadás ideje, illetve hogy a vakcinát önmagában vagy más vakcinákkal kombinációban adják-e be.

A fenti eltéréseket magyarázó tényezők többek között a betegségtehernek, a betegség előfordulási gyakoriságának és az egyes országokban mutatkozó tendenciáknak, az egészségügyi rendszerek erőforrásainak és struktúrájának, a politikai és kulturális tényezőknek, illetve az oltási program rugalmasságának különbözőségei.

Ezek az eltérések azonban nem jelentik azt, hogy bármely oltási rend jobb lenne a többinél, csak figyelembe veszik az eltérő körülményeket és az egészségügyi rendszerek sajátosságait. Minden EU/EGT-tagállamban ugyanolyan szintű védelem biztosított. A nemzeti oltási rendekben alkalmazott vakcinák beadására meghatározott időpontok célja, hogy biztosítsák a megfelelő védelmet.

A gyermekkori oltási rend minden EU/EGT-tagállamban a következő védőoltásokat tartalmazza:

  • kanyaró
  • mumpsz
  • rózsahimlő (rubeola)
  • torokgyík (diftéria)
  • merevgörcs (tetanusz)
  • szamárköhögés (pertussis)
  • gyermekbénulás (poilo)
  • Haemophilus influenzae  baktérium B-típusa
  • humán papillomavírus HPV (serdülőkorban lévő/serdülőkor előtti lányoknál).

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egyetemes gyermekkori oltási rend felvételébe javasolja a hepatitis B elleni oltást, de egyes EU/EGT-tagállamokban csak a fertőzésveszélynek fokozottan kitett gyermekeket, illetve a kiemelt kockázati csoportokba tartozó felnőtteket oltják be ezzel a vakcinával.

Egyes EU/EGT-tagállamokban a gyermekeket a következő betegségektől is védik védőoltással:

  • hepatitis A
  • influenza
  • Neisseria meningitidis  (meningococcus) által okozott invazív betegség
  • Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) által okozott invazív betegség
  • rotavírus
  • tuberkulózis (TBC)
  • bárányhimlő

Emellett minden EU/EGT-tagállamban ajánlják a szezonális influenza elleni védőoltást az időseknek és a kiemelt kockázati csoportba tartozóknak.

Az EU vizsgálja a nemzeti oltási rendek további harmonizációjának lehetőségét. 2018. december 7-én az Európai Unió Tanácsa ajánlásokat adott ki a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről, melynek keretében az uniós oltási alaprend megvalósíthatóságát is vizsgálják. Az uniós tagállamok nemzeti népegészségügyi hatóságaival karöltve az ECDC ennek az értékelését végzi.

A cél a nemzeti oltási naptárak kompatibilitásának fokozása és a védőoltásokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása az EU-ban. Ez megoldaná azon problémákat, melyek az egyik uniós tagállamból a másikba költözéskor az eltérő oltási rendből (például az ismétlő oltások számát és időpontját illetően), vagy egy-egy oltás elmulasztásából fakadhatnak.

Kötelező vagy ajánlott védőoltás

Minden EU/EGT-tagállam saját immunizációs programmal rendelkezik.

Pót- és ismétlő védőoltások

Előfordulhat, hogy valaki késve, vagy az ajánlotttól eltérő dózisban kapja meg a védőoltást...

Mikor kerülendő a védőoltás?

Bizonyos személyeknek a védőoltás ellenjavallt, vagyis nem kaphatják meg azt.

Page last updated 13 már 2020